Mária Valéria híd

A híd története:
1895 előtt
A mai Esztergom és Párkány közötti átkelés története a római korban kezdődött. Marcus Aurelius császár idején már itt keltek át a Dunán a hódító légiók.
A két partot telente jéghíd kötötte össze. Az első mesterséges átkelőt említő írásos emlék II. Endre királynak 1215. évi oklevelében maradt ránk. Ebben az oklevélben a király az esztergomi egyháznak adta „… a beszedni szokott királyi vámot”.
A török hódoltság alatt hajóhídon közlekedtek, ez a korabeli metszeteken is jól látható. Az akkori híd Esztergom 1683-as visszavételekor szakadt le a menekülő törökök alatt. A következő átkelő az eredetileg a Nyergesújfalunál álló dunai híd lett, melyet 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a Vár ostromára készülve hozatott ide.
1762-ben Barkóczy Ferenc érsek már egy korszerűbb, úgynevezett repülő-hidat építtetett. Ezen 6 perc alatt lehetett Párkányba jutni, visszafelé Esztergomba pedig 8 percig tartott az út. A repülőhíd nyolcvan évig működött, telente leszerelték és csak tavasszal helyezték ismét forgalomba.
Az új és állandó hajóhidat 1842. március 19-én Kopácsy József érsek szentelte fel. A XIX. század vége felé azonban ez már nem felelt meg a növekvő és felgyorsult hajóforgalom igényeinek. A kormány végül 1891-ben, a pozsonyi és a komáromi átkelés korszerűsítése után döntött az Esztergom és Párkány közötti vashíd építéséről.
A híd megvalósítására és kiviteli terveinek elkészítésére 1893-ban állami pályázatot írtak ki. Feketeházy János tervezte, majd 1894. februárjában a Cathry Szaléz hídépítő cége munkához látott.

1895-1919.
A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni (hídpénz, híd-bárca).
A híd használata beépült a két part hétköznapjaiba, 24 éven át élénk forgalom zajlott rajta. A vesztes háborút követő trianoni döntés értelmében azonban a Duna egy csapásra államhatárrá vált Esztergomnál, a hidat pedig lezárták.

1919-1944.
A hidat először véletlenül robbantották fel. 1919. július 22-én este fél 8 után hatalmas robaj rázta meg a környéket. A balesetet a Csehszlovák legionáriusok okozták, valószínűleg az őrségre kirendelt katonák óvatlan töltetkezelése miatt zuhant vízbe a párkányi oldal első nyílása. A hídszerkezetet csak két évvel később emelték ki a Dunából, a nyílást egy ideiglenes gyaloghíddal pótolták.
A gazdasági szükségesség és a Nemzetközi Duna Bizottság ösztönzésére Csehszlovákia 1922-ben kezdte meg a hídszerkezet helyreállítását. A hídon a forgalom 1927. május 1-jén indult újra, az autóforgalmat pedig az új, aszfaltozott úton 1928-tól engedélyezték.
Az 1938-39-ben végzett időszakos hídvizsgálat eredményeként a Magyar Vagon- és Gépgyár 38.000 szegecset cserélt le a szerkezeten.
Az első bécsi döntés után a két hídfőt ekkoriban ismét magyar Duna mosta. Így Párkány és Esztergom vonatkozásában szinte minden visszaállt a “régi kerékvágásba”.
A hidat másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német hadsereg robbantotta fel, megsérült a három középső nyílás és két pillér is jelentősen megrongálódott. Ezután a Duna Esztergomnál ismét határfolyóként csordogált Budapest irányába, de a lerombolt híd már nem tudta biztosítani a határátkelést.

1944-2001.
A híd szerepét kishajó, majd rendszeres kompjárat vette át.
A híd átadásának 100. évfordulóján a két miniszter közösen folyamodott PHARE segélyért. 1999. augusztus 25-én egyezmény született a híd újjáépítéséről, majd szeptember 16-án a magyar és szlovák kormányfő aláírta a Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló megállapodást.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az új híd görbülete változott, ívesebb lett a korábbinál. Új technikát alkalmaztak a gyártásnál, a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre és hidraulikával emelték a helyére. Az utolsó, 603 tonnás ívet 2001. július 27-én helyezték be.
A Mária Valéria híd ünnepélyes átadása 2001. október 11-én volt. A rendezvényen részt vett Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke: Orbán Viktor és Mikuláš Dzurinda. Az ünnepség díszvendége a brüsszeli képviseletből érkezett Günter Verheugen volt.