Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár

Január 8. és február 1. között ZÁRVA.

Február 1. és április 30. között:

Templom: 8:00 – 17:00
Altemplom: 8:00 – 17:00
Kincstár: 9:00 – 17:00
Kupola: 9:00 – 17:00
Kávézó: 9:00 – 17:00

Belépés az Altemplomba 16:40-ig, a Kincstárba 16:30-ig. Jegyvásárlás az Altemplomba 16:35-ig, a Kincstárba 16:20-ig lehetséges.

Május 1. és szeptember 30. között:

Templom: 8:00 – 19:00
Altemplom: 8:00 – 19:00
Kincstár: 9:00 – 19:00
Kupola: 9:00 – 19:00
Kávézó: 9:00 – 19:00

Belépés az Altemplomba 18:40-ig, a Kincstárba 18:30-ig. Jegyvásárlás az Altemplomba 18:35-ig, a Kincstárba 18:20-ig lehetséges.

A kupolakilátó nyitva tartásáról és a látogatás rendjéről IDE KATTINTVA tud tájékozódni.

Összevont: 3.900 Ft/fő, kedvezményes 1.850 Ft/fő,
családi 8.000 Ft

Altemplom: 600 Ft/fő

Kupolakilátó: 2.400 Ft/fő, kedvezményes 1.200 Ft/fő

Kincstár: 1.800 Ft/fő,
kedvezményes 900 Ft/fő,
családi 4.000 Ft

A Várhegyen a középkorból hét templomot ismerünk. Megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely írott forrásaink szerint az 1010 körüli években már állt. Ettől északra, a mai bazilika északi tornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom, melyet Géza fejedelem építtetett és időrendileg az első templom volt e helyen. A harmadik templom az Árpád-házi királyi palotában feltárt Szent István korabeli körkápolna volt. Egy 1284-es oklevél tesz említést az esztergomi vár fokán álló Szent Vid-kápolnáról (ez a negyedik templom). Ötödik középkori eredetű templomunk szintén az Árpád-házi királyi palotában található III. Béla várkápolnája. A hatodik pedig a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műremeke a Bakócz-kápolna, mely a XVI. században épült, majd 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.

A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése az esztergomi székesegyház volt. 1822-1869 között négy hercegprímás építette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei alapján.

Rudnay Sándor a várhegyet betakaró épületegyüttest tervezett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Sajnos ebből a nagyszabású tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg. Packh János nevéhez fűződik a Bakócz-kápolna áthelyezése: 1823-ban 1600 darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba beépítve maradt meg az utókornak.

A székesegyház építése szépen haladt Packh irányítása alatt. 1831-es halálát követően az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak, a szentély boltozása folyamatban volt. Packh János meggyilkolását követően az építkezést Hild József vette át. Neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupolára. Amikor 1856-ban Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált „Esztergomi miséjével” felszentelték, még korántsem volt kész az épület. A zárókövet végül 1869. november 1-jén helyezték el.

A Bazilika több szintes felépítésében megtalálható:

-1: az Altemplom (főpapi, kanonoki temetkezési hely)
0: a templomtérben a Bakócz-kápolna, Szent István kápolna, fő- és mellékoltárok szobrokkal, festményekkel, kegytárbolt és kincstár bejárat
1: Főszékesegyházi Kincstár, valamint az orgonakarzat
2: a Panorámateremnek nevezett térsor (kiállítások, beszélgetések, előadások, koncertek, gyerekprogramok ideális és felemelő élményt nyújtó helyisége)
3: kupolakilátó

Akadálymentes a legtöbb terület

Felhívjuk a figyelmet, hogy a kupolakilátó csak jó időjárás esetén látogatható. A szentmisék ideje alatt a templom liturgikus tere turisztikai célból nem látogatható. A liturgikus tér a szentmisék kezdete előtt legkésőbb 15 perccel lezárásra kerül. A szentmisék ideje alatt a Főszékesegyház többi egysége zavartalanul megtekinthető. Az altemplom kivételével megközelíthető a nyugati kapun keresztül.