Szigetcsúcs és országzászló

A Prímás-sziget délnyugati irányból a város felé egyre szélesedik, alakja leginkább egy hegyesszögű háromszögre hasonlít. Hegyesebbik csücske valódi ártér, természetes növénytakaróval. A kiszélesedés, a sziget másik vége pedig az a Szigetcsúcs, ahonnan páratlan körpanorámát kaphatunk, ha saját tengelyünk körül lassan megfordulunk.
Egymást követik a szépséges látnivalók, rálátunk a Várhegyre a Bazilikával, a Nagy Dunára a Mária Valéria híddal, a várost körbe ölelő hegyek gerincére, de láthatjuk az egyesek által „Birodalmi lépegetőnek” is nevezett Szénrakodót, ami a folyamból kiemelkedve vigyázza a sziget növény- és állatvilágát.
Az esztergomi hajókikötő 2-es pontonán naponta több luxus-szállodahajó köt ki a szezonban, a manőverezések idevonzzák az kiváncsiskodókat.
Egy kellemes séta után elidőzhetünk az Országzászló és a Trianoni emlékmű körül, az árnyékos ülőhelyek mellett a családokat egy játszótér is várja.
De akkor sem kell messzire mennünk, ha egy frissítőt vagy akár egy ebédet szeretnénk magunkhoz venni.

Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbócra eresztett magyar zászlót helyeztek el.
A mozgalom életrehívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar” volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.

TIPP

Ha városi séta után érkezel a Szigetcsúcsra, a dunai kellemes szellő kíséretében tudsz megpihenni és csodás képeket készíteni a táj szépségeiről és a Várhegy északi frontjáról, az Erzsébet park mögé pillantva.

Megszakítás